Nem könnyű napokat élünk mostanában. De mégis, ennek az áldatlan állapotnak is vannak pozitívumai. 😄
Jó páran írtátok különböző közösségi fórumokon, hogy élesztő híján, megpróbálkoznátok a kovászos sütés tudományával.
Sokan tudjátok rólam, hogy jó ideje már magam sütöm itthon a kovászos kenyeret és péksüteményeket, 🥐🍞🥨 sőt már tanítom is az elkészítésüket a Süti Sulimban. 🧐 Így aztán mindig csücsül a hűtőmben 50-50 g a fehér- és a rozskovászból is, várva, hogy újra életet adhasson. A kovászmagot még az Idesüss után kaptam Szabolcs Szabadfitól. 🙏
Gondoltam hátha valaki örömmel fogadna belőle, addig is amíg a sajátját felnevelgeti. Írtam a lakóhelyem néhány csoportjában, hogy szívesen adok annak aki kér bármelyikből, előre egyeztetett időpontban és módon.
Jelentkeztek is néhányan, hogy élnének a felajánlással. Hozzáteszem, mindenki megkérdezte, hogy mivel tartozik, vagy mit hozzon cserébe. 🥰 Hát nyilván semmit, hiszen ez „csak egy kis liszt és víz”. 😜Csak annyit kértem, hogy süssenek finomakat és tartsák életben a kovászt.
Na szóval, tegnap este jól megetettem a Drágáimat, amit reggelre gyönyörű buborékolással, és növekedéssel háláltak meg.
Szépen kiadagoltam, felcímkéztem, becsomagoltam és részletes használati utasítással ellátva, fél óránkénti ütemezéssel – ahogyan azt mindenkivel szépen előre legyeztettük – kiraktam a csomagocskákat a kerítés tetejére. Szigorúan betartva, hogy nem érintkezem senkivel. Ez volt a legnehezebb az egészben, hiszen olyan jó lett volna kicsit cseverészni, tanácsokat, tapasztalatokat megosztani a lelkes sütőtársakkal. 😔😔
Mindenki jött szépen sorba, és láss csodát, a kerítés tetején egyszer csak ott termett egy üveg bor, néhány tábla csokoládé, és egy cserép jácint. 💑Én teljesen meg vagyok hatva, hisz nem vártam ellenszolgáltatást, nem ezért tettem a felajánlást!!!
Remélem majd az elkészült kenyerekről is kapok fotókat, vagy valamilyen visszajelzést.
Természetesen, ha valaki még szeretne kovászt, írjon privát üzenetet és adok nagyon szívesen!
Jó páran írtátok különböző közösségi fórumokon, hogy élesztő híján, megpróbálkoznátok a kovászos sütés tudományával.
Sokan tudjátok rólam, hogy jó ideje már magam sütöm itthon a kovászos kenyeret és péksüteményeket, 🥐🍞🥨 sőt már tanítom is az elkészítésüket a Süti Sulimban. 🧐 Így aztán mindig csücsül a hűtőmben 50-50 g a fehér- és a rozskovászból is, várva, hogy újra életet adhasson. A kovászmagot még az Idesüss után kaptam Szabolcs Szabadfitól. 🙏
Gondoltam hátha valaki örömmel fogadna belőle, addig is amíg a sajátját felnevelgeti. Írtam a lakóhelyem néhány csoportjában, hogy szívesen adok annak aki kér bármelyikből, előre egyeztetett időpontban és módon.
Jelentkeztek is néhányan, hogy élnének a felajánlással. Hozzáteszem, mindenki megkérdezte, hogy mivel tartozik, vagy mit hozzon cserébe. 🥰 Hát nyilván semmit, hiszen ez „csak egy kis liszt és víz”. 😜Csak annyit kértem, hogy süssenek finomakat és tartsák életben a kovászt.
Na szóval, tegnap este jól megetettem a Drágáimat, amit reggelre gyönyörű buborékolással, és növekedéssel háláltak meg.
Szépen kiadagoltam, felcímkéztem, becsomagoltam és részletes használati utasítással ellátva, fél óránkénti ütemezéssel – ahogyan azt mindenkivel szépen előre legyeztettük – kiraktam a csomagocskákat a kerítés tetejére. Szigorúan betartva, hogy nem érintkezem senkivel. Ez volt a legnehezebb az egészben, hiszen olyan jó lett volna kicsit cseverészni, tanácsokat, tapasztalatokat megosztani a lelkes sütőtársakkal. 😔😔
Mindenki jött szépen sorba, és láss csodát, a kerítés tetején egyszer csak ott termett egy üveg bor, néhány tábla csokoládé, és egy cserép jácint. 💑Én teljesen meg vagyok hatva, hisz nem vártam ellenszolgáltatást, nem ezért tettem a felajánlást!!!
Remélem majd az elkészült kenyerekről is kapok fotókat, vagy valamilyen visszajelzést.
Természetesen, ha valaki még szeretne kovászt, írjon privát üzenetet és adok nagyon szívesen!