Kovászt rak kerítésük tetejére, használják kenyérreceptjeit a megyében
Az élesztő mellett is van élet, így egyre többen próbálkoznak a kovászos kenyérsütés tudományával. A gyomaendrődi, jelenleg Gödön élő dr. Farkasinszki Ildikóról sokan tudják, hogy jó ideje maga süti otthon az élesztős és kovászos kenyereket, péksüteményeket. Sőt, már tanítja is az elkészítésüket a budapesti Süti Suliban, ahova Békésből is sokan járnak.
– Mindig „csücsül” a hűtőmben 50-50 gramm fehér- és rozskovász, várva, hogy újra életet adhasson. Gondoltam, segítek azoknak is, akik örömmel fogadnának belőle, amíg a sajátjukat „felnevelgetik” – mondta Ildikó. – Írtam a lakóhelyem néhány csoportjába, hogy szívesen adok annak, aki kér bármelyikből, előre egyeztetett időpontban és módon. Jelentkeztek is néhányan, hogy élnének a felajánlással. Hozzáteszem, mindenki megkérdezte, hogy mivel tartozik, vagy mit hozzon cserébe. Nyilván semmit, hiszen ez „csak egy kis liszt és víz”. Csak annyit kértem, süssenek finomakat, és tartsák életben a kovászt.
Ildikó elmondta, a minap jól megetette a „drágáit”, ezt reggelre gyönyörű buborékolással és növekedéssel hálálták meg. Szépen kiadagolta, felcímkézte, becsomagolta és részletes használati utasítással ellátva, félóránkénti ütemezéssel – ahogyan azt mindenkivel előre leegyeztette – kirakta a csomagocskákat a kerítésük tetejére. Szigorúan betartva, hogy ne érintkezzen senkivel.
– Ez volt a legnehezebb az egészben, hiszen olyan jó lett volna kicsit cseverészni, tanácsokat, tapasztalatokat megosztani a lelkes sütőtársakkal – ecsetelte Ildikó, aki harminc évig dolgozott a közigazgatásban jogászként, és időközben cukrász végzettséget is szerzett. – Mindenki jött szépen sorban, és láss csodát, a kerítés tetején egyszer csak ott termett egy üveg bor, néhány tábla csokoládé és egy cserép jácint. Teljesen meghatódtam, mert nem vártam ellenszolgáltatást, nem ezért tettem a felajánlást. A legtöbbet az ért, hogy az elkészült kenyerekről is kaptam fotókat vagy valamilyen visszajelzést.
|
Kovászos kenyér Ildikó módra Hozzáöntjük a sót, és további hat percig gyorsabb fokozaton vagy mozdulatokkal készre dagasztjuk. Kiolajozott tálba tesszük, és másfél órát pihentetjük. Közben 30 percenként áthajtogatjuk. Ezután 60-90 percig pihentetjük, ezt követően kenyeret formázunk belőle és kelesztőformába tesszük. Konyharuhával letakarva szobahőmérsékleten egy órát vagy hűtőszekrényben egy éjszakát kelesztjük. A sütőt 250 fokra fűtjük fel, a sütőkővel, vaslábassal vagy a tepsivel együtt. A megkelt cipót/veknit a forró sütőfelületre helyezzük, a tetejét bevágjuk és párás légtérben sütjük. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy kis fémedénybe forró vizet öntünk a sütő aljába. Cipónkat 250 fokon 20 percig, majd 230 fokon még 30 percig sütjük. Hagyjuk teljesen kihűlni, mielőtt megszeljük. |
forrás: beol.hu – Nyemcsok László – 2020. 04. 07.
